A Pmt. szerint a könyvelő, a bank és az ügyvéd nem pusztán adminisztratív közreműködő: át kell világítaniuk az ügyfeleiket, kockázati kategóriába kell sorolniuk őket, és indokolt esetben a pénz forrását is vizsgálniuk kell. A szabályok nem 2026-ban jelentek meg, a korrupciós ügyek nyomán azonban egyre szigorúbban veszik őket. Ezért cégvezetőként érdemes tudnod, milyen kockázati kategóriába tartozik a vállalkozásod, és miért.
Honnan tudod cégvezetőként, hogy a vállalkozásod pénzmosási szempontból milyen kockázati kategóriába tartozik?
A korrupció elleni fellépés nem a hatóságoknál kezdődik…
A közelmúltban részt vettem egy szakmai konferencián, ahol a pénzmosás-megelőzés, a korrupció elleni fellépés és a vállalati megfelelés aktuális kérdései kerültek terítékre. A rendezvényen a szakmai szereplők mellett a Transparency International, az Integritás Hatóság és a Vagyonvisszaszerzési Hivatal képviselői is jelen voltak.
A konferencia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a korrupció elleni küzdelem nem állhat meg a hatósági fellépésnél. Legalább ilyen fontos, mi történik a vállalkozásokon belül, illetve azok körül: milyen kontrollok működnek, mit kérdez a könyvelő, mit ellenőriz a bank, és mikor jelez az ügyvéd.
Az elmúlt évek nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügyei ugyanis egy megkerülhetetlen kérdést azért felvetnek: hogyan juthatnak át jelentős, akár milliárdos nagyságrendű pénzmozgások több szakmai kontrollon is úgy, hogy közben senki nem állítja meg vagy kérdezi meg, honnan származik a pénz?
Egy nagyobb vállalkozás működésében rendszerint több olyan szereplő is részt vesz, akinek jogszabályi kötelezettsége a pénzmosási kockázatok felismerése. Ott van a könyvelő, adott esetben a könyvvizsgáló, a bankszámlát vezető pénzügyi intézmény, valamint a társasági vagy ingatlanügyletekben közreműködő ügyvéd. Ingatlanügyleteknél ingatlanközvetítő is bekapcsolódhat a folyamatba, bizonyos ingatlanberuházói tevékenységek pedig önálló PMT-kötelezettséget is keletkeztethetnek.
Ezek a szereplők tehát nem pusztán adminisztratív közreműködők. A törvényben meghatározott tevékenységi körükben a pénzmosás-megelőzési rendszer részei.
A 2017. évi LIII. törvény, vagyis a Pmt. alapján a kötelezett szolgáltatóknak ügyfél-átvilágítást kell végezniük, azonosítaniuk kell a tényleges tulajdonost, kockázati kategóriába kell sorolniuk az ügyfelet, és folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az üzleti kapcsolatot.
Magasabb kockázat esetén fokozott ügyfél-átvilágításra, megerősített monitoringra, bizonyos esetekben pedig a pénzeszköz vagy a vagyon forrásának vizsgálatára is szükség lehet.
Tegyük fel, hogy egy vállalkozásnál rövid idő alatt jelentős tőkeemelés történik, nagy összegű tagi kölcsön jelenik meg, vagy a társaság olyan ingatlanvagyont szerez, amelynek értéke nincs összhangban a korábban ismert gazdasági működésével.
Ezek a körülmények önmagukban természetesen nem bizonyítanak sem pénzmosást, sem korrupciót.
Ha azonban további kockázati tényezők is megjelennek – például átláthatatlan tulajdonosi struktúra, kiemelt közszereplői érintettség, nem igazolható pénzforrás vagy gazdaságilag indokolatlan pénzmozgások –, akkor már fokozott ügyfél-átvilágításra, adott esetben pedig bejelentési kötelezettségre is szükség lehet.
A NAV pénzügyi információs egységének könyvviteli szolgáltatókra vonatkozó kockázati indikátorai között kifejezetten szerepelnek a működési volumenhez képest jelentős tőkeemelések és tulajdonosi kölcsönök, különösen akkor, ha azok forrása nem igazolható hitelt érdemlően. Ennek alátámasztására vagyon forrás igazolást kell kérnie a könyvelőnek.
Fontos ugyanakkor, hogy a vagyonforrás-vizsgálat nem minden magas kockázatú ügyfélnél jelent automatikusan azonos tartalmú kötelezettséget. A konkrét intézkedést az alkalmazandó jogszabály, az ügyfél kockázati profilja és a szolgáltató belső szabályzata alapján kell meghatározni.
Ha a szolgáltató vagyonforrás-nyilatkozatot vagy az azt alátámasztó dokumentumokat szerzett be, ezeknek a PMT-dokumentáció részeként megőrzési kötelezettség alá eső nyoma lehet. A Pmt. 56. §-a főszabály szerint az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolcéves megőrzési időt ír elő.
Ez azt jelenti, hogy egy később vizsgált gazdasági esemény kapcsán utólag is ellenőrizhető lehet: milyen információk álltak a szolgáltató rendelkezésére, milyen kockázatokat ismert fel, és milyen intézkedéseket tett.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A cégvezetőnek nem kell pénzmosás-megelőzési szakértővé válnia. Azt azonban érdemes tudnia, milyen ellenőrzési és dokumentációs folyamatok működnek a vállalkozása körül.
A könyvelő, a könyvvizsgáló, a bank és az ügyvéd külön-külön, saját jogszabályi kötelezettségei alapján jár el. Egyikük átvilágítása nem helyettesíti automatikusan a másikét.
Ezért érdemes időről időre végignézni, hogy az egyes szolgáltatók milyen információkat kérnek, milyen kockázatokat azonosítanak, és hogyan reagálnak a vállalkozás működésében bekövetkező jelentős változásokra.
Mielőtt továbblép, gondolja végig: ha holnap egy hatósági vizsgálat során meg kellene mutatnia, hogyan kezeli vállalkozása a pénzmosási kockázatokat, minden válasz és dokumentum azonnal rendelkezésére állna?
Az alábbi négy kérdés segítségével gyorsan felmérheti, hol vannak még hiányosságok
4 kérdés, amit cégvezetőként még ma feltehetsz a könyvelődnek
Ha ezekre világos, dokumentálható választ kapsz, az jó jel.
Ha viszont több éve ugyanaz a könyvelőd, és soha nem történt ügyfél-átvilágítás, nem kérdeztek a tényleges tulajdonosról vagy PEP-státuszról, és senki nem tudja megmondani, milyen kockázati kategóriába tartozik a céged, akkor érdemes lehet könyvelőt váltani.
A cél az, hogy tudd: a vállalkozásod körül működnek-e azok a kontrollok, amelyeknek egy szabályosan működő pénzmosás-megelőzési rendszerben működniük kell.
Tudod, milyen pénzmosás-megelőzési (PMT) kötelezettségek vonatkoznak a cégedre? Nem vagy biztos benne, hogy minden jogszabályi előírásnak megfelelsz? Keresd a SmartFill Legal Kft. szakértői csapatát, és kérj díjmentes compliance-állapotfelmérést! Segítünk feltárni a hiányosságokat, meghatározni a szükséges teendőket, hogy ne egy hatósági ellenőrzés során derüljön ki, mi maradt el.
06302117908
Dr. Tóth Judit Lenke
Compliance szakértő, digitális szakjogász, adatkezelési és adatbiztonsági szakjogász, a SmartFill Legal Kft. társalapítója
Könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás egy helyen: Kapcsolat
Adja meg rövid űrlapunkon vállalkozásának néhány adatát, és kapjon egy személyre szabott ajánlatot akár már holnap.
