Bértranszparencia az EU-ban – mit jelent, és hogyan érinti a munkáltatókat?

Bértranszparencia az EU-ban – mit jelent, és hogyan érinti a munkáltatókat?

Az Európai Unió 2023/970 számú irányelve új korszakot nyit a bérezés átláthatóságában. A szabályozás célja, hogy a munkáltatók kötelesek legyenek átláthatóbb bérpolitikát folytatni, rendszeresen adatot szolgáltatni a nemek közötti bérkülönbségről, és biztosítani az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülését. A tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett a rendelkezéseket átültetniük a nemzeti jogba. Magyarországon ez egyelőre elmaradt, amely kellemetlen helyzetet okoz a munkáltatóknak.

Az alábbiakban összefoglaljuk, mit érdemes tudni az új szabályozásról.

A bértranszparencia lényege

A Pay Transparency Directive olyan kötelező előírásokat vezet be, amelyek a bérek átláthatóságát és összehasonlíthatóságát erősítik. A munkáltatóknak:

· objektívvé és átláthatóvá kell tenniük bérezési rendszereiket,

· kérésre meg kell osztaniuk bizonyos béradatokat,

· és aktívan fel kell lépniük a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.

Miért volt szükség az új szabályokra?

Az EU-ban továbbra is jelentős különbség mutatkozik a férfiak és nők keresete között: a legutóbbi adatok szerint a bérszakadék >10%. Az irányelv célja, hogy a munkavállalók könnyebben érvényesíthessék az egyenlő bérhez való jogukat, és hogy a munkáltatók felelősen kezeljék a bérezési gyakorlatukat.

Új munkavállalói jogosultságok

Az irányelv jelentősen bővíti a dolgozók információhoz való jogát. Írásban kérhetnek tájékoztatást:

· saját bérszintjükről,

· az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban,

· valamint a bérezési és előmeneteli kritériumokról, amelyeknek objektívnek és nemsemlegesnek kell lenniük.

Kire vonatkozik és mikortól?

2026-tól minden munkáltatóra érvényes lesz többek között:

· a bérsáv vagy annak alsó határának feltüntetése az álláshirdetésekben (de legkésőbb az állásinterjú előtt)

· tilalom a pályázók korábbi javadalmazására vonatkozó kérdésekre,

· objektív bérezési és előmeneteli elvek alkalmazása,

· a munkavállalók hozzáférése bizonyos bérinformációkhoz.

Ez a legkisebb cégekre ugyanúgy vonatkozik, mint a több ezer főt foglalkoztató vállalatokra.

A rendszeres bérkülönbség-jelentés azonban csak a nagyobb munkáltatókat érinti:

· 2027-től: 150 fő felett,

· 2031-től: 100–149 fő között.

A 100 fő alatti cégek esetében a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy előírnak-e jelentési kötelezettséget – Magyarországon ez még kérdéses.

Hol tart a magyar szabályozás?

A hazai jogalkotásnak 2026. június 7-ig kell megalkotnia vagy módosítania a szükséges jogszabályokat. Jelenleg még nincs elfogadott magyar törvény vagy rendelet, így a részletszabályok egyelőre nem ismertek.

Felmerülő dilemmák és gyakorlati kérdések
 

Az irányelv hangsúlyosan a nemek közötti bérkülönbségre koncentrál, ami felveti a kérdést: vajon miért nem foglalkozik más, szintén releváns bérkülönbségekkel, például a régiós eltérésekkel vagy az életkor szerinti különbségekkel?

A bérek átláthatóvá tétele ugyan a tisztességesebb munkaerőpiac irányába mutat, de HR-szempontból komoly kihívásokat is jelenthet:

· a bérek – részleges – nyilvánossága feszültséget kelthet a munkavállalók között,

· a meglévő bérkülönbségek rendezésére rendkívül rövid idő áll rendelkezésre,

· a bérsávok alsó részéhez konvergáló bérajánlatok ronthatják a jelöltek motivációját,

· a vezetőknek új kommunikációs és motivációs eszközökre lesz szükségük.

A magyar munkaerőpiacon ráadásul hagyományosan erős a bértitok kultúrája, így a változás kulturális szinten is érzékeny lehet.

Összegzés

A bértranszparencia bevezetése jelentős változásokat hoz a HR-folyamatokban és a munkáltatói gyakorlatokban. A következő években minden vállalkozásnak fel kell készülnie az új követelményekre, és érdemes szakértői támogatást igénybe venni annak érdekében, hogy a jogi és HR-kockázatokat minimalizálni lehessen.

A Tower Consulting budapesti könyvelő és bérszámfejtő cég és együttműködő partnerei állnak rendelkezésére bármely számviteli, számfejtési vagy adótanácsadási kérdésben Budapesten és az ország bármely részén távoli kapcsolatban, on-line csatornákon.

Írta: Kertész Gábor