Bizalmi Vagyonkezelés – változások 2026. augusztus 31.

Több ponton is módosulnak a Bizalmi Vagyonkezeléshez (BVK) kapcsolódó szabályok, amelyek jelentősen korlátozzák a struktúra adójogi előnyeit. A módosítások célja, hogy a bizalmi vagyonkezelés alapvető céljának változatlansága mellett az adózása átláthatóbbá és következetesebbé váljon. Azaz a vagyon védelme és kontrolált öröklése visszakerüljön a fókuszba, és az esetleges adóelőny csupán következmény és ne indok legyen a struktúra használatára.

Továbbra sincs bemeneti adózás

Az új adózási szabályozás lényege, hogy a vagyonátadás továbbra sem eredményez adófizetési kötelezettséget, vagyis nem tér vissza a korábbi bemeneti adóztatás. A vagyon átadásával kapcsolatos rendelkezések alapvetően változatlanok maradtak, ugyanakkor két új előírás jelent meg a vagyonrendeléshez kapcsolódóan. Az egyik ezek közül kimondja, hogy kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítvány tulajdonába adása esetén nem állapítható meg eszközérték‑növekmény. A másik új szabály pedig a korábban adómentesen végrehajtott kedvezményezett részesedéscsere esetére vonatkozik: ha ilyen részesedést adnak át, akkor az eszközérték‑növekmény meghatározásakor a számviteli nyilvántartási érték és az Szja törvény szerinti szerzési érték különbségét kell figyelembe venni.

Adózás kiadáskor vagy realizáláskor

Adókötelezettség továbbra is a vagyon kiadásakor, vagy a kiadott vagyon értékesítésekor történhet a realizált jövedelemre. A különbségtétel alapja a kiadott vagyon formája. Amennyiben a vagyonrendeléskori formával megegyező (azaz változatlan) formában kerül kiadásra a vagyon, akkor a kiadás pillanata még adómentes, adókötelezettség akkor keletkezik, ha ezzel a vagyonnal kapcsolatban jövedelmet realizál (pl. eladja) a kedvezményezett. Ezzel szemben a formaváltáson átesett vagyon kiadása esetében már a kiadás pillanata is adózási pont. Ilyen eset lehet, amikor például kötvény került berendelésre, de az eladásra került a BVK időszakban és pénz kerül kiadásra a kedvezményezettnek.

Kulcsszó – formát váltott-e a kapott vagyon

A szabályozás különbséget tesz aközött, hogy a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja‑e vissza, amelyet a vagyonrendelő korábban bevitt, vagy pedig a vagyonkezelő már átalakította azt. Ha a vagyonelem változatlan formában kerül kiadásra, akkor a kedvezményezett részére történő juttatás adómentes, és már nem létezik az a korábbi ötéves időszak, amely korlátozta a kiadás időpontját. A változatlan forma azt jelenti, hogy ténylegesen ugyanaz a konkrét vagyontárgy kerül visszaadásra, nem pedig egy azonos típusú eszköz. A kedvezményezett azonban ilyen esetben csak azt a szerzési értéket veheti figyelembe, amelyet a vagyonrendelő eredetileg megfizetett. A törvényi indokolás szerinti példával élve, ha egy festményt a vagyonrendelő 50 millió forintért vásárolt, majd a vagyonkezelésbe adáskor annak értéke 120 millió forint volt, és a kedvezményezetti kiadás időpontjában 130 millió forint piaci értéket képvisel, akkor a kiadás adómentes, de a későbbi esetleges értékesítéskor realizált bevétellel szemben a kedvezményezett továbbra is „csak” 50 millió forint szerzési értéket vehet figyelembe. 

Más a helyzet akkor, ha a vagyonkezelő a bevitt vagyonelemet átalakítja, például értékesíti, és a kedvezményezett már pénzbeli juttatást kap. Ilyenkor a szabályozás ismét bevezeti a sorrendiségi elvet: először mindig úgy kell tekinteni, mintha a hozamot fizetnék ki először, és ez osztalékként adóköteles. Csak ezt követően kerül sor az eszközérték‑növekmény terhére történő juttatásra, amely szintén osztaléknak minősül. Az előző példához hasonlóan: a vagyonrendelő 20 millió forintért vásárolt egy eszközt, amely a vagyonrendeléskor 100 millió forintot ért, majd a vagyonkezelő 130 millió forintért értékesítette. A 30 millió forintos haszon a BVK könyveiben a tartalékban jelenik meg, a 80 millió forintos eszközértéknövekmény pedig az elkülönített nyilvántartásban. Ha a kedvezményezett részre például 40 millió forint kifizetést teljesítenének, akkor először a 30 millió forintos hozamot kell osztalékként adóztatni, majd a fennmaradó 10 millió forintot az eszközérték‑növekmény terhére, szintén osztalékként. A kiadott összegek mindaddig osztaléknak minősülnek, amíg a tartalék és az eszközérték‑növekmény összege ki nem merül. Csak az ezt meghaladó rész tekinthető az induló tőke terhére történt kiadásnak, amely adómentes juttatásnak minősül. 

Ha a vagyonkiadás nem pénzben történik, hanem más típusú vagyonelem formájában, akkor az osztalékként adóköteles juttatás szerzési értéke a kiadás időpontjában érvényes szokásos piaci érték lesz.

Örökléshez hasonló szabályok

A szabályozás az örökléshez hasonló helyzeteket továbbra is kedvezményes esetként kezeli. Ha a vagyonrendelő, alapító vagy csatlakozó halála miatt kerül sor vagyonátadásra, akkor nem kell eszközérték‑növekményt megállapítani, valamint nem kell jövedelmet megállapítani, ha a vagyoni értékek tulajdonjogát a kedvezményezett magánszemély csak a vagyonrendelő elhunytát követően szerzi meg. Ilyen esetben a kedvezményezett szerzési értéke a megszerzés időpontjában érvényes piaci érték lesz.

Adatszolgáltatási kötelezettségek

A vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak a korábbi szabályozáshoz képest szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. Nemcsak a kiadott vagyonelemek szerzési értékéről kell tájékoztatniuk a kedvezményezettet és az adóhatóságot, hanem évente jelentést kell tenniük a kezelt vagyon és az alapnyilvántartásban szereplő vagyonelemek értékéről, az eszközérték‑növekményekről, valamint az elkülönített nyilvántartás záró értékéről. Az első ilyen adatszolgáltatást a 2026-os évre vonatkozóan 2027. március végéig kell teljesíteni.

A Tower Consulting budapesti könyvelő és bérszámfejtő cég és együttműködő partnerei állnak rendelkezésére bármely számviteli, számfejtési vagy adótanácsadási kérdésben Budapesten és az ország bármely részén távoli kapcsolatban, on-line csatornákon.