Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 2022 júniusában felmondta a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amely hivatalosan 2023. január 8-án szűnt meg. Egyes rendelkezéseit azonban 2023. december 31-ig alkalmazni kellet. 2024. január 1. óta viszont a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján jogosult, ahogyan Magyarország is ún. 3. államból származó jövedelemnek tekinti innentől az USA-ból származó bevételeket.
Miért fontos kérdés?
Általános szabályként minden ország a saját belső jogszabályait alkalmazza az egyes jövedelmek adóztatása tekintetében. A globalizált világban azonban számos határon átnyúló ügylet és jogviszony fordul elő, amelyek adóügyi kezelése így bonyolult és sokszor kettős adóztatáshoz vezethet. A modern pénzpiacok segítségével bárkinek lehet külföldről származó tőkejövedelem, illetve számos olyan szakma létezik, ahol a munkavégzéshez személyes jelenlét nem szükséges, hanem on-line végezhető (digitális nomádok). Az ilyen nemzetközi jövedelmek adózása tekintetében nagy könnyebbséget jelent, ha a forrás ország és Magyarország között van érvényes kétoldalú adóegyezmény. Az egyezmény mondja meg, hogy mely jövedelmet, melyik szerződő országban lehet adóztatni, elkerülve – pontosabban minimalizálva – a kettős adóztatást. Egyezmény hiányában azonban csak az érintett országok belső jogszabályai érvényesek, így előfordulhat, hogy ugyanazon jövedelmet a forrás ország és Magyarország is megadóztatja.
Magyarországnak több mint 80 országgal van érvényes adóegyezménye. Sajnálatos módon 2024 év elejétől az USA-val kötött egyezmény nem alkalmazandó. Érdekes módon azonban éppen az USA-val van egy megkötött és kihirdetett új adóegyezmény is, amelyet 2010-ben írtak alá a felek, de a mai napig nem haladt keresztül mindkét ország jogrendjén, így mégsem alkalmazandó egyelőre. Valamint az Orosz Föderáció tekintetében alakult ki egy „féloldalas” megoldás, ugyanis Oroszország 2023-ban felmondta az egyezmény számos cikkének alkalmazását – azaz csak saját belső joga szerint adóztat – míg Magyarország továbbra is alkalmazza az egyezményt.
Mikortól meddig érvényes
Az amerikai-magyar adóegyezményt 2023. január 8-tól felmondottnak tekinteni, azonban annak rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatóak voltak. Így 2023 év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nem volt változás. Forrásadózás alá eső jövedelmeknél 2024. január 1-jén vagy ezt követően fizetett vagy beszámított összegekre, míg egyéb adók tekintetében a 2024. január 1-jén vagy ez után kezdődő adózási időszakokra az egyezmény rendelkezései hatályukat vesztették. Mindez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából, hogy 2024. január 1-jétől a külföldről származó jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult. Egyezmény hiányában az USA-ból származó jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell kezelni. Társasági adó szempontjából a jelölt időponttól szintén úgy kell kezelni az USA-beli és a magyar fél közötti ügyletekből származó jövedelmet, mint amely nem egyezményes országból származik. Így például az USA-ból származó forrásadós jövedelmekből (például osztalék, kamat) az USA a saját belső szabályai szerint, és az abban meghatározott mértékű forrásadót vonhat le, korlátozás nélkül.
A magyar állampolgárság
Az Szja tv. értelmében a belföldi illetőségű magánszemélyekre korlátlan adókötelezettség vonatkozik, azaz a magyar szja bevallásukban az ún. világjövedelmüket be kell vallaniuk, tehát mindent, amit bármely forrásból, bármely országban, bármilyen jogviszony keretében szereztek. Az Szja tv. értelmező rendelkezései között találjuk, hogy kit kell belföldi illetőségűnek tekinteni. A törvény értelmében belföldi illetőségű a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel).
Mint látható, a meghatározás szempontjából kulcstényező a magyar állampolgárság. Az esetek többségében pusztán a tény, hogy egy magánszemély magyar állampolgár, meghatározza, hogy egyben magyar belföldi illetőségű személy is. Igaz ez akkor is, ha talán évtizedek óta már az USA területén él és dolgozik, de csak magyar állampolgár, így továbbra is belföldinek számít, és a világjövedelmét be kell vallania Magyarországon. A törvény egyetlen kivételként jelöli meg a kettős állampolgárokat. Nem minősül ugyanis automatikusan belföldi illetőségűnek a magyar állampolgár, ha a magyar mellett más állam állampolgárságával is rendelkezik, de csak abban az esetben, ha nem rendelkezik regisztrált lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel Magyarországon – tehát gyakorlatilag nincs lakcímkártyája.
A magyar állampolgárság tehát egy nagyon fontos és jelentős súlyt képviselő tényező, amely a belföldi illetőséget megalapozhatja. Kivételt képez, ha kettős állampolgár, és nincs lakcímkártyája. A törvény azonban itt még nem ér véget, további feltételeket is vizsgálni kell, ezért javasolt adótanácsadó bevonása a pontos meghatározáshoz.
Mi változott az SZJA-ban
Az egyezmény megszűnésével az USA olyan államnak minősül, amellyel Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye, ezért az Szja tv. néhány rendelkezésének módosítása vált szükségessé, hogy alkalmazkodjon a kialakult új helyzethez és csökkentse a megszűnés okozta indokolatlan többlet terhet. Egyezmény hiányában egy USA-beli személy által fizetett kamat egyéb jövedelemnek minősülne, ez pedig jelentősen növelte volna a magyar magánszemélyek szja-kötelezettségét. Az Szja tv akként módosult, hogy az OECD-tagállamban belföldi illetőséggel rendelkező személy által fizetett kamat nem minősül egyéb jövedelemnek, hanem arra a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ugyancsak nem kell az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ) fogalma is módosult. A módosítás alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül az az ügylet is, amely bár nem egyezményes országból származik, de OECD-tagállamban (az USA az OECD tagállama) működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek.
A visszaélések elkerülése végett változtak a beszámítási szabályok is. Talán elsőre furcsának hangzik, de a valóságban igenis relevanciával bír, hogy a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (például tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében az Szja tv. engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem. Hasonlóan, az összevonás alá eső jövedelmeknél nemzetközi egyezmény hiányában nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelyet olyan jövedelem után vetettek ki és fizettek meg, melynél a jövedelemszerzés helye belföld.
Egészségügyi szolgáltatási járulék – ne feledjük!
Sok magyar állampolgár, aki tartósan külföldön végez munkát megfeledkezik arról, hogy a magyar társadalombiztosítási (TB) szabályok értelmében bizonyos esetekben ennek ellenére fizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek oka az esetleges magyar lakcím (lakcímkártya) megtartása. A TB törvény értelmében ugyanis járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a „Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár”. Amennyiben más járulékalapot képező jövedelmet nem tudnak azonosítani a magyar hivatalok, úgy a minimális havi járulékot, az ún. egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni a magánszemély, amelynek mértéke 2026 évben 12 300 forint havonta. Adóegyezmény nem, de szerencsére szociális egyezmény még érvényben van Magyarország és az USA között, így a minimális magyar járulékkötelezettség könnyen töröltethető, amennyiben az USA-ban élő magyar állampolgár az ottani biztosítási jogviszonyát igazolja a magyar hatóságok felé. Ennek hiányában azonban havonta előírásra kerül a kötelezettség, amely így az évek során jelentős adóhiánnyá fejlődhet.
A Tower Consulting budapesti könyvelő és bérszámfejtő cég és együttműködő partnerei állnak rendelkezésére bármely számviteli, számfejtési vagy adótanácsadási kérdésben Budapesten és az ország bármely részén távoli kapcsolatban, on-line csatornákon.
Szerző: Kertész Gábor
Könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás egy helyen: Kapcsolat
Adja meg rövid űrlapunkon vállalkozásának néhány adatát, és kapjon egy személyre szabott ajánlatot akár már holnap.
