Nyári adócsomag javaslat

2026. július 17-én benyújtásra került a T/387 számú törvényjavaslat, amely az új Kormány első adó-salátatörvénye.

Az általános indokolás szerint a törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, ehhez kapcsolódóan a kormányprogramban szereplő vállalások megvalósítását, kormányhatározatban előírt feladatok megvalósítását, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb és technikai módosítás megvalósítását szolgálja.

Bizalmi vagyonkezelés

Jelentősen változnának a bizalmi vagyonkezelés szabályai. Az új szabályozás alapján sem keletkezik adófizetési kötelezettség vagyonátadáskor, tehát nincs szó a bemeneti adóztatás újbóli bevezetéséről. Így a vagyonátadással összefüggő adózási szabályok gyakorlatilag változatlanok, azok átvételre kerültek a korábbi szabályozásból. Van azonban a vagyonrendeléssel összefüggő két új szabály, amely szót érdemel. Az egyik új szabály alapján kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása esetén eszközérték-növekményt nem lehet megállapítani. Kriptoeszköz átadása esetén a vagyont átadó magánszemély bevételéről az 5. § rendelkezik. A másik új szabály pedig azt rögzíti, hogy amennyiben a vagyonátadás tárgya kedvezményezett részesedéscsere keretében megszerzett 27 részesedés (és az abban résztvevő magánszemély annak idején az ügyletre adómentességet választott, ami gyakorlatilag egy adóhalasztást jelent), úgy eszközérték-növekménynek a részesedés számviteli nyilvántartási értékének az Szja tv. 77/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti szerzési értéket meghaladó összegét kell tekinteni.

Ha egy adott vagyonelem változatlan formában kerül kiadásra a kedvezményezett részére bármely időpontban (azaz nincs 5 éves tartási időszak), akkor vagyonkiadáskor nem merül fel adófizetési kötelezettség, ugyanis az Szja törvény adómentesként határozza meg az induló tőke terhére történő olyan vagyoni érték juttatását, amely az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formájú. Ugyanakkor az Szja törvény a kedvezményezett által figyelembe vehető szerzési értékkel jelzi, hogy az adott vagyontárgy megszerzéséhez a kedvezményezett anyagi értelemben nem járult hozzá. Ebben az esetben ugyanis a kedvezményezett (csak) azt a szerzési értéket veheti figyelembe (ide nem értve a kriptoeszközt), amelyet a vagyonrendelő, vagy alapító (csatlakozó) szerzési értékként figyelembe vehetne.

Az új szabályok értelmében a változatlan forma nem úgy értelmezendő, hogy berendelt értékpapír esetén értékpapír kerül kiadásra, berendelt ingatlan esetén ingatlan kerül kiadásra, hanem úgy, hogy a berendelt X-részvény esetén ugyanaz az X-részvény, a berendelt ingatlan esetén ugyanaz az ingatlan kerül kiadásra.

Az Szja tv. (a hozam formájában, a tartalék terhére juttatott vagyoni érték mellett) osztalékként definiálja az induló tőke terhére juttatott, a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemtől eltérő formában juttatott azon bevételt (bevételrészt) is, amely nem haladja meg az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény összegét.

Műemlékhez és közérdekű alapítványhoz kapcsolódó kedvezmények

Kivezetésre kerülnek a műemlékekhez és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó kedvezmények, továbbá megszűnik növekedési adóhitel.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott támogatás adóalap-kedvezménye 2027. augusztus elsejével megszűnik. A műemlékkedvezmények 2027. január 1-jétől történő kivezetésével kapcsolatosan átmeneti szabály mondja ki, hogy a műemlék-kedvezményi jogcímeken utoljára a 2026. adóévi adóalap csökkenthető, a kedvezményi feltételek betartásával. Ebből következően a ty) pont szerint megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem vihető tovább a 2026. adóévet követő adóévekre.

Megszűnő adók

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése – különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra –, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik.

Szén-dioxid-kvóta adó kivezetése

A módosítás célja a levegőterhelési díj vonatkozásában a „szennyező fizet” elvének fokozottabb érvényesítése. A szén-dioxid-kvóta adó megszűnik, ezzel együtt a levegőterhelési díj mértéke jelentősen emelkedik. A levegőterhelési díj mérteke egyébiránt is hosszú idő óta változatlan. A módosítással a kén dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátása után fizetendő egységdíjak kétszeresükre emelkednek. A magasabb díjtételek ösztönzik a kibocsátások csökkentését, a tisztább technológiák alkalmazását.

A Tower Consulting budapesti könyvelő és bérszámfejtő cég és együttműködő partnerei állnak rendelkezésére bármely számviteli, számfejtési vagy adótanácsadási kérdésben Budapesten és az ország bármely részén távoli kapcsolatban, on-line csatornákon.