A 2025 év különleges, mivel a „szokásos” őszi adócsomag nem egy, hanem egyenesen három külön törvényjavaslatból áll (T/12801, T/13110, T/13054). Az első javaslat októberben, a második november közepén gyorsított eljárásban, míg a harmadik november első felében került a Parlament elé, de ez utóbbival kapcsolatban a cikk írásakor még nem zárult le a jogalkotási folyamat, így a későbbiekben egy újabb módosító törvény kihirdetése is várható.
A módosítások fő mozgató rugója a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. Így néhány jelentősebb új elem mellett számos kisebb, de mégis fontos változás is történt, amely a korábbi gyakorlatokat alapjaiban megreformálja. Ezért érdemes a könyvelővel, bérszámfejtővel, adószakértővel egyeztetni a változások hatását a vállalkozás tevékenységére, adminisztrációjára.
Jelen bejegyzésünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat, amelyek ismertté váltak.
Kriptoügyletek – veszteség felhasználás
A kriptoügyletek esetében a beszerzésre fordított összeg és az ügyleti veszteségek elszámolása különbözik a normál árfolyamnyereséghez vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél (ETÜ) alkalmazandó szabályoktól. Jelenleg 2 éves korlát alkalmazandó a veszteségek felhasználására, amely az új szabályok szerint megszűnik.
Magánszemély az adott adóévben, illetve az azt megelőző években elért veszteségét időbeli korlát nélkül bármikor később érvényesítheti a kriptoeszközzel elért jövedelmekkel szemben. Mivel terminológiájában „adókiegyenlítésről” van szó, így a gyakorlatban nem a jövedelmek és veszteségek számíthatók össze, hanem azok adótartalma.
Természetesen az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartás készítése kötelező, amelyből az ügyleti nyereségek és veszteségek, valamint a veszteségek felhasználása bármely évre hitelt érdemlően alátámasztható. Az ETÜ-hez hasonlóan, a későbbiekben felhasználható tárgyévi veszteséget az adott évi bevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetni.
Az új szabály már a 2025. adóévről szóló bevallásban is alkalmazható.
Átalányadózó egyéni vállalkozások költséghányada
A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő.
Adóalap-kedvezmények
A három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető mindaddig folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak köteles tekinteni amíg az anya nem tesz új adóelőleg nyilatkozatot.
A három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettségét egyszerűsítő szabály kerül bevezetésre, miszerint az adókedvezményre újonnan jogosulttá válók a nyilatkozatot a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is megtehetik.
A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság szabályainál már nem feltétel az, hogy a családi kedvezményre való jogosultságnak az anya 30. életéve betöltése előtt kell megnyílnia. A módosítás értelmében a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság, azonban a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.
Juttatásokra vonatkozó új szabályok
Bővülő adómentes és kedvező adózású elemek:
Gépjármű-költségelszámolás – (A tv.javaslat még nincs elfogadva)
Az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók a jelenlegi szabályozás szerint valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.
Környezetvédelmi célú adókedvezmények
A fejlesztési adókedvezmény kiegészítésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.
Új adókedvezmény kerül bevezetésre: „A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye”.
Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe.
Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
IFRS-ek szerint adózók
Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő – figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosítása az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.
K+F tevékenység adókedvezménye
Kutatóintézeti, egyetemi együttműködés esetén az Általános Csoportmentességi Rendelet szerinti maximális korlátokon alapulva az adókedvezmény korlátja alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-a, ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-a, kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-a, azzal, hogy a 500 millió forintos, valamint az 55, 35 és 25 millió eurós tételes korlátok is fennmaradnak.
Adóelőleg-gyakoriság értékhatára
A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. A növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is.
Elektronikus pénzeszközök a pénztárban
A pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározásakor az adózó fizetési számlájához kapcsolódóan nyilvántartott elektronikus pénzállomány összegét nem kell figyelembe venni.
Emelkedő ki-belépési értékhatárok
A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak.
A megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
Személyi jellegű kifizetés minimumértéke
A szociális hozzájárulási adó változásával összefüggő pontosítás, hogy a minimálbér 112,5 százaléka helyett a minimálbér 100 százaléka lesz a személyi jellegű kifizetés minimumértéke.
Csoportos adóalanyiság
A csoportos adóalanyiság működése kapcsán tapasztalt gyakorlati kérdések rendezésére új megoldásokat hoz be a jogszabály, melyek részben a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket (pl. kevesebb adat bekérése). Továbbá az adóhatóság segíti a jogkövető magatartás érvényesítését (pl. a csoportképviselő adóhatóság általi kötelező kijelölése abban az esetben, ha a tagok nem jelölnek ki megfelelő időben új képviselőt)
M-lapok
A módosítás a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében úgy módosítja a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást, hogy abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására.
A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.
5%-os áfa-kulcs
2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerül átsorolásra, így egy csoportban lesznek a baromfi és sertéshússal.
Alanyi mentesség értékhatára
Az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő.
Kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi adómérték új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerülnek megállapításra. A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni.
A pénzügyi lízingbeadást és a tulajdonjog-fenntartást az ingatlan-nyilvántartási szabályozás már nem tényként nevesíti, hanem „lízingbevevői jog”, illetve „tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog” elnevezéssel jogként kezeli és lehetővé teszi az ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzését.
A módosítás eredményeként – figyelemmel a Htv. 12. § (1) bekezdésére, valamint 18. §-ára – 2026. január 1-jétől a lízingbevevő, illetve a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jogosultja mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja lesz az építményadó és a telekadó alanya.
Módosul továbbá a települési adó tárgyi hatálya. Az erdő művelési ágú ingatlanok kikerülnek a lehetséges adótárgyi kategóriából, így ezekre települési adó nem vethető ki.
A felfüggesztés 2026. június 30-ai megszüntetésével szükséges rendelkezni arról, ha az adóév 365 napnál rövidebb időszakot foglal magában.
Figyelemmel az Európai Unió Bírósága C–482/18. számú ügyben hozott ítéletére – változik a bírságolási szisztéma. Az új rendelkezések ráerősítenek arra, hogy a mulasztási bírságszankció csak egy végső eszköz arra, hogy az adóhatóság rábírja az adóalanyokat az adókötelezettségük szabályszerű teljesítésére. Ezért a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának észlelésekor az adóhatóság első körben még nem szab ki bírságot. Ekkor kizárólag az adóalany felhívásának van helye.
Tartós megbízási jogviszony
A bérszámfejtés területét jelentősen érintő változás a tartós megbízási jogviszony bevezetése. Huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében a szokásos utólagos bejelentés többféle problémát okoz: a megbízónak jelentős adminisztrációs többlet terhet jelent, hogy minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Gondot okoz továbbá, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást.
A fenti problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.
A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. A tartós megbízási jogviszony megítélése a „normál” megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.
Egyéni vállalkozók bevallási gyakorisága
2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.
A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.
Jelenleg az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, a bevallási és fizetési gyakoriság egységesen negyedévesre történő módosítása csökkenti a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók adminisztrációs terheit.
Tulajdonosi kölcsön elengedése végelszámolásnál
Korábban adótanácsadó bevonása volt szükséges a szakszerű hitel-tőke konverzió levezényléséhez. Ugyanis a tulajdonosi kölcsön elengedésével megvalósuló vagyonszerzéssel összefüggésben az ajándékozási illetéket az általános szabályok szerint meg kell állapítani. Jó hír, hogy a változás értelmében végelszámolás esetén az adóhatóság az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A megállapított illetéket az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel akkor törli, ha a cégbíróság – a tagi kölcsön elengedésével érintett – végelszámolás keretében törli.
Cserét pótló vétel
Módosul a cserét pótló vétel illetékkedvezménye a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utalás eltörlésével annak érdekében, hogy több lakás eladása esetén a vagyonszerző a számára legkedvezőbb illetékalapot érhesse el.
A lakásvásárlás után megállapítandó illetékalap meghatározásakor – amennyiben a magánszemély a vásárlást megelőzően értékesítette másik lakástulajdonát, a hatályos szabályozás szerint – a vásárlást megelőző legfeljebb 3 éven belül eladott lakás forgalmi értékét lehet figyelembe venni. A 3 éves időtartam 5 évre módosul.
Bevezetésre kerül az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye.
A kedvezmény a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető.
Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye első alkalommal a 2026-ban megkezdett beruházásokra alkalmazható.
A módosítások minden vállalkozást érintenek valamilyen mértékben. A Tower Consulting budapesti könyvelő és bérszámfejtő cég és együttműködő partnerei állnak rendelkezésére bármely számviteli, számfejtési vagy adótanácsadási kérdésben Budapesten és az ország bármely részén távoli kapcsolatban, on-line csatornákon.
Szerző: Kertész Gábor
Könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás egy helyen: Kapcsolat
Adja meg rövid űrlapunkon vállalkozásának néhány adatát, és kapjon egy személyre szabott ajánlatot akár már holnap.
