Személygépkocsi lízing az ÁFÁ-ban II. rész

Jelen cikksorozatban a személygépkocsi beszerzésével és bérbevételével kapcsolatos általános forgalmi adót érintő legfontosabb megfontolásokat vesszük górcső alá. A személygépkocsi használata többféleképpen valósulhat meg. Lehet szó vásárlásról és lehet szó bérbevételről. Mindkét esetben a finanszírozás saját forrásból vagy lízing keretében is biztosítható. Mindegyik verzió külön áfa-ügyi megítélést, kötelezettségeket, lehetőségeket és kockázati pontokat hordoz magában. Alábbi összefoglalónkban ebben igyekszünk eligazítást nyújtani.

Tartalom:

  • adás-vétel áfa kötelezettségei, levonási szabályok
  • bérbevétel áfa kötelezettségei, levonási szabályok
  • operatív lízing és az áfa
  • zárt végű pénzügyi lízing és az áfa
  • nyílt végű pénzügyi lízing és az áfa
  • átminősítési kockázatok

 

Előző cikkünkben tisztáztuk a személygépkocsi vásárlására és bérbevételére vonatkozó általános áfa szabályokat. Tisztáztuk, hogy vásárlás esetén a továbbértékesítési-, bérbeadási- és taxi szolgáltatási cél kivételével nem lehet a beszerzést terhelő áfa-t levonásba helyezni. A bérbevételnél azonban ennél kedvezőbb szabályokkal találkozhatunk, ahol döntéstől függően 50 – 100%-os áfalevonási lehetőséggel élhetnek a személygépkocsit vállalkozási célra (is) használó vállalkozások. Említést tettünk továbbá a lízing fajtákról és megvizsgáltuk az operatív lízinghez kapcsolódó áfa-szabályokat.

 

Jelen cikkünknek folytatjuk a témát pénzügyi lízingek fajtáival és áfa-kezelési szabályaival, valamint az esetleges adókockázatokkal, átminősítési kockázatokkal.

 

Zárt végű pénzügyi lízing

A zárt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén mindenképpen tulajdonszerzés történik. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz, így más vevőt kijelölni nem lehet, mindenképpen megszerzi a lízingbe vevő a jármű tulajdonjogát. Ezért ez a konstrukció egyértelműen az adás-vétel jellemzőit mutatja, így az előző cikkben az adás-vétellel kapcsolatban bemutatott áfa kötelezettségek és levonási jogok jelennek meg.

A levonási jog általános szabály szerint az előzetesen felszámított áfa nem levonható, kivéve, ha továbbértékesítési cél, bérbeadási cél vagy taxi szolgáltatási cél érdekében történik a beszerzés.

Fontos figyelemmel lenni, hogy részletre vétel esetén (pl. lízing) már a birtokbaadáskor a teljes értékesítésre áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Így tehát függetlenül attól, hogy a vételárat hány részletben teljesíti a vevő (lízingbe vevő), a nettó eladási árra jutó teljes áfa összeg már az első számlával esedékes. Ezért jellemzően az ilyen konstrukciók esetén az első számlával a teljes bruttó értéket kiszámlázza a lízingbe adó és utána több számlakiállítás már nem történik (legalábbis nem kötelező).

Számvitel tekintetében bár a pénzügyi lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdona, a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben és az értékcsökkenést is ő számolja el.

 

Nyílt végű pénzügyi lízing

A legnagyobb kihívást az adójogi minősítésben a nyílt végű pénzügyi lízing jelenti. Ez a konstrukció ugyanis éppen középen áll az operatív lízing és a zárt végű pénzügyi lízing között, azaz az adás-vétel és a bérbeadás között. Mind a két típus elemei megtalálhatóak benne, így a szerződés összes jellemzőjét és az ügylet összes körülményét vizsgálva lehet csak megállapítani, hogy inkább adás-vétel vagy inkább bérbeadásként értékelendő az áfa rendszerében.

A konstrukció a birtokbaadás és a részletek kiegyenlítése tekintetében azonos az operatív lízing vagy a zárt végű pénzügyi lízing megjelenésével. A különbség lényege a futamidő végén mutatkozik meg. A nyílt végű pénzügyi lízing szerződések ugyanis tartalmaznak egy ún. opciós jogot, amellyel élve a lízingbe vevő háromféleképpen dönthet; a futamidő végén

  • visszaadja a járművet a lízingbe adó birtokába, vagy
  • a maradványérték megfizetésével meg kívánja venni a személygépkocsit vagy
  • kijelöl egy harmadik felet, mint vevőt, aki a maradványérték megfizetésével megszerzi a jármű tulajdonjogát.

Ezen szerződéses elemek és jellemzők alapján a fő kérdés az, hogy a vevő egy tartós bérlet alapján kívánt járművet bérelni, és a futamidő végén jelentkező opciós jogot valóban egy esetleges lehetőségnek tekinti, vagy már a lízing szerződés megkötésekor határozott szándéka volt a jármű tulajdonjogának megszerzése a futamidő végén. Ez előbbi a bérlet szerinti megítélés irányába, ez utóbbi eset pedig az adás-vétel irányába lendíti ki a mérleg nyelvét.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha a piacon jellemző – a fentiekben példálózó jelleggel említett – szerződéses elemeket alkalmazzák a felek, akkor jellemzően bérbeadásként kezelik az ügyletet a futamidő végéig, amit többségében az adóhatóság is elfogad.

Ebben az esetben tehát a bevezetőben a bérbeadásnál jelzett áfa kötelezettségek és levonási módok alkalmazandóak. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a nyíltvégű pénzügyi lízing esetében az első törlesztő részlet jellemzően nagyobb összegű – nemritkán a jármű értékének 40%-át is elérheti. Kérdésként merül fel, hogy az áfa miként kezelendő ebben az esetben. Kockázatosnak tarjuk az áfa végleges levonását (feltételezve, hogy a levonás egyéb feltételei fennállnak). Az óvatos és kockázatkerülő megoldás az, ha az első nagyobb részlet áfá-ját a teljes futamidő – mint kvázi „figyelési időszak” – alatt végig követjük és amennyiben a felhasználásban vagy annak arányában változás következne be, akkor módosítjuk az első részletre tekintettel levont áfa összegét.

Következő fontos adózási pont, amennyiben él a lízingbe vevő, vagy a kijelölt harmadik fél a vásárlás lehetőségével. Ebben az esetben a maradványérték megfizetése minősül az – immáron már használt – jármű vételárának, így az ebben felszámított áfa már csak az adás-vételnél részletezett szabályok szerint helyezhető levonásba.

Külön kérdéses esetet jelent, ha nincs maradvány érték, hanem annak összegét a törlesztő részletekre allokálta a lízingbe adó és így magasabb havi részleteket fizetett a lízingbe vevő.

 

Átminősítési kockázatok

Végezetül nézzünk néhány jellemzőt, amely gyanakvást kelthet az ügylet bérbeadásként kezelésével szemben és így magában hordozza az adás-vétellé való átminősítés kockázatát:

  • idő előtti szerződés felmondás és előtörlesztés, akár vevő kijelöléssel
  • a futamidőnél hosszabb időre aktiválás a könyvekben
  • a maradványérték jelentősen elmarad a jármű piaci értékétől
  • az első jelentős összegű részlet arányosításának hiánya
  • bármi, ami eltér a hasonló esetben „szokásos”-tól

 

Az esetleges átminősítés következménye, hogy a bérlet során felszámított áfa összegek levonási jogát vitatja el az adóhatóság és állapítja meg adóhiányként.

 

A Tower Consulting budapesti könyvelő és bérszámfejtő cég és együttműködő partnerei állnak rendelkezésére bármely számviteli, számfejtési vagy adótanácsadási kérdésben Budapesten és az ország bármely részén távoli kapcsolatban, on-line csatornákon.

 

Szerző: Kertész Gábor

2026.04.27.

 

 

 

2026.04.27.
Blog

Legfrissebb adózási és könyvelési hírek
Magyarországi adózással kapcsolatos változások, tudnivalók.

5 érv a Tower Consulting mellett

Könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás egy helyen: Kapcsolat

Szolgáltatásaink:

Egyéni árajánlat kevesebb mint 2 perc alatt!

Adja meg rövid űrlapunkon vállalkozásának néhány adatát, és kapjon egy személyre szabott ajánlatot akár már holnap.

Kitöltöm az ajánlatkérést